A történetem
Ha néhány évvel ezelőtt találkoztál volna velem, valószínűleg egy olyan lányt láttál volna, aki kívülről jól teljesít, belül viszont folyamatosan azt érzi, hogy nem elég. Azt hittem, majd akkor leszek boldog, ha elérem a következő célomat, ha sikeresebb leszek, ha jobban fogok kinézni, ha végre minden összeáll. Csakhogy ez a pillanat mindig egy kicsit távolabb került.
Volt idő, amikor annyira a külsőmre koncentráltam, hogy teljesen elveszítettem a kapcsolatot önmagammal. Az evészavar, a megfelelési kényszer és a folyamatos összehasonlítás megtanított arra, hogy az egészség sokkal többet jelent annál, mint amit a tükörben látunk. Rájöttem, hogy hiába próbálok mindent kívül megjavítani, ha közben belül nincs rend.
Ekkor kezdődött az önismeretem útja. Podcastokat hallgattam, könyveket olvastam, új szokásokat alakítottam ki, és lassan megtanultam nem csak nézni, hanem látni is az életemet. Megtanultam értékelni az apró dolgokat, elfogadni önmagamat, és azt, hogy a fejlődés nem egy egyenes vonal. Vannak nehéz napok, visszaesések és bizonytalanságok, de ma már tudom, hogy ezek is az út részei.
